Jód

A jód a halogének közé tartozó nemfém. Sötét, fényes kristályaiból jellegzetes ibolyaszínű gőz száll fel. A szervezetnek kis mennyiségű jódra van szüksége a pajzsmirigyhormonok előállításához; a jódozott só jodid- vagy jodátvegyületek formájában biztosítja ezt. Jódtartalmú vegyületeket az orvosok is használnak: elnyelik a röntgensugarakat, így a szervek és az erek jól láthatóvá válnak a röntgenfelvételeken. A természetben a jód ásványi lelőhelyeken és sóban gazdag felszín alatti vizekben, az úgynevezett sóoldatokban található vegyületekben fordul elő. Fontos ipari forrásai Chile nitrátban gazdag kalicsetelepei és Japán sóoldatai. A jódvegyületeket a lelőhelyek anyagából kioldják, vagy a sóoldatokból nyerik ki, majd kémiai reakciókkal felszabadítják a jódot, végül elválasztják és megtisztítják.