Antimon

Az antimon fényes, ezüstszürke félfém: olyan elem, amelynek tulajdonságai a fémekéi és a nemfémekéi között helyezkednek el. Fémes megjelenése ellenére rideg, nem könnyen hajlítható. Főként az antimonit nevű ásványban fordul elő, amelyben kénnel alkot vegyületet, de kis mennyiségben elemi állapotban is megtalálható a természetben. Ipari kinyerése során az ércet levegőn hevítve oxiddá alakíthatják, majd szénnel eltávolítják belőle az oxigént. Az ólomhoz adott antimon erősebb, keményebb ötvözetet eredményez, amelyet egyes ólom–savas akkumulátorok lemezeiben használnak. Az antimon-trioxid nevű vegyületének más a szerepe: egyéb égésgátló összetevőkkel együtt segít lassítani a műanyagok és textíliák égését.